Címke: radiátor

Fűtéskorszerűsítés

 

Az egyre jobban emelkedő energiárak miatt a fűtéskorszerűsítés egyre inkább előtérbe kerül. A fűtéskorszerűsítés alatt azt értjük, hogy egyrészt feltárjuk a fűtési rendszer hibáit, a felesleges hőveszteségeket, majd pedig ezen javítva csökkentjük a fűtési költségeket.

Hőveszteségek

A rendszer veszteségei az alábbiak lehetnek:

– Korszerűtlen, magas fogyasztású kazán. Sok helyen van még húsz-harminc éves régi gázkazán beépítve, amelyek a maguk idejében megfeleltek, de ma már kifejezetten pazarlónak számítanak. Ez nem csak a gázkazánokra vonatkozik, hanem a hagyományos vegyestüzelésű kazánra is.

– Helyiségek túlfűtése. A legtöbb régi radiátoron nincs termosztátfej, csak egy egyszerű elzáró, és sokszor már az is be van ragadva. Emiatt a radiátorok mindig fűtenek, ha kell, ha nem

– Lakás illetve épületrészek felesleges fűtése. A régi fűtési rendszerek általában nem lettek zónákra osztva, így olyan helyiségek is fűtve vannak, amelyeket nem is lenne szüség

– Csőszigetelések hiánya vagy rossz állapota. Ha a fűtési vezetékek olyan helyiségeken mennek keresztül (pl pince), amelyeket nem kell fűteni, akkor érdemes a csöveket leszigetelni.

– Szabályozás hiánya. Az egyes helyiségeket nem fontos mindig felfűtött állapotban tartani. A használaton kívüli helyiségek fűtése felesleges költséget okoz.

– Fűtési rendszer elektromos energiaigénye. A régi, általában túlméretezett szivattyúk jelentős villamosenergia fogyasztást okoznak.

Megoldások

– Korszerű kondenzációs gázkazán vagy egyéb, pl. faelgázosító kazán beépítése

– Megújuló energiaforrások használata, napenergia, biomassza, fa, pellet, hőszivattyú stb.

– Radiátorok cseréje, vagy termosztatikus szelep felszerelése

– Ha van rá lehetőség, alacsony hőmérsékletú hőleadó alkalmazása, “túlméretezett” radiátor, padlófűtés, falfűtés, fan-coil stb.

– Zónák kialakítása az épületen belül, az eltérő használatú iroda vagy lakásrészek között. A különböző zónákhoz érdemes lehet hőmennyiségmérőket beépíteni.

– Csőszigetelések pótlása vagy cseréje

– Programozható szobatermosztát alkalmazása

– Korszerű szivattyúk beépítése, a rendszer hidraulikai beszabályozása

2

 

Fűtésszerelés

 

A fűtési rendszer kialakítása ma már sokféleképpen lehetséges. Mind a hőtermelés, mind a hőleadás oldalon több lehetőség van, és ezek egymással variálhatók is.

Hőtermelés

A leggyakoribb hőtermelő még ma is a gázkazán. Manapság már szinte kizárólag kondenzációs gázkazánt használunk.

Kiegészítő vagy akár fő fűtésnek egyre terjednek a vegyestüzelésű ill. fatüzelésű kazánok. Külön kategória a faelgázosító kazán, amely a hagyományos kazánokhoz képest kényelmesebb és költségtakarékosabb fűtést tesz lehetővé.

A leggazdaságosabb fűtés a hőszivattyú, azon belül is a geotermikus hőszivattyú. A beruházási költsége magas, de a gáz-villany árkülönbség növekedése miatt a megtérülési idő folyamatosan csökken.

Hőleadás

A legelterjedtebb hőleadó még ma is a radiátor. A mai beépített szelepes lapradiátorok esztétikailag is megfelelnek a kor követelményeinek. A radiátor méretét megnövelve alkalmas az alacsony hőmérsékletű fűtéshez, amivel a kondenzációs kazánt jól ki lehet használni.

A legkorszerűbb hőleadónak ma már a felületfűtés, a padlófűtés és a falfűtés számít. Ez hőérzeti szempontból is a legjobbnak számít, és alkalmas a hőszivattyúval való fűtésre is. A padlófűtés már régebben elterjedt, a falfűtés az utóbbi időben kezd egyre jobban teret hódítani. A felületfűtést hűtésre is használhatjuk, ekkor azonban a felületet meg kell növelni, mivel hűtéskor kisebb a fajlagos hőteljesítmény.

A leggyakrabban használt fűtési rendszer ma még a padlófűtés – radiátor kombináció, de egyre jobban terjed a padlófűtés – falfűtés kombináció.

Vannak még egyéb hőleadók is, mint pl a fan-coil, a padlókonvektor, a szegélyfűtés stb. Mindenki egyéni ízlése szerint eldöntheti, hogy melyik felel meg jobban az igényeinek.

heizung

Hőleadók

 

Radiátor

Szelepes radiátor

Szelepes radiátor

 

A leggyakoribb hőleadó még ma is a radiátor. A legelterjedtebb az acéllemez radiátor.
Két alaptípusa van, a hagyományos, és a beépített szelepes. A beépített szelepes radiátor előnye, hogy esztétikusabb, mert a radiátorból csak a termosztátfej látszik ki. A radiátort régebben 80/60°C-ra méretezték, de ma már gyakoribb a 70/55°C-os vagy az 55/45°C-os hőfoklépcső. Minél alacsonyabb hőmérsékletre méretezzük, annál jobban illeszkedik a kondenzációs gázkazánhoz, viszont annál nagyobb lesz a mérete. Hosszabb távon a nagyobb méret és alacsonyabb hőmérséklet a kifizetődőbb.

Törölközőszárítós radiátor

Csőradiátor

Csőradiátor

 

A fürdőszobába ma már szinte kivétel nélkül csőradiátor kerül. Sokféle változata van színre és formára is, mindenki megtalálhatja a neki megfelelőt.

Fűtőpatron

Fűtőpatron

 

 

 

 

 

A csőradiátort ki lehet egészíteni elektromos fűtőpatronnal. ennek az az előnye, hogy anélkül, hogy az egész házban befűtenénk, fel lehet melegíteni a fürdőszobát.

 

 

Padlókonvektor

Padlókonvektor

Padlókonvektor

 

Nagy üvegfelületek elé lehet padlókonvektort helyezni. Ez elsősorban komfort növelő, mivel egy hőfüggönyt hoz létre az üvegfelület előtt, és ezzel csökkenti az üvegfelület hidegsugárzó hatását.

 

 

 

 

 

 

Fan-coil

img_fan-coil

Padlón álló fan-coil

Kazettás fan-coil

Kazettás fan-coil

 

 

 

 

 

 

 

 

 A fan-coil, vagy más néven a klímakonvektor elsősorban a kereskedelmi-ipari épületek, irodák hőleadó berendezése. Két fő típusa a padlón álló, és a kazettás, álmennyezeti típus.
Megkülönböztetünk két és négycsöves típust. A kétcsöves típus vagy hűtő, vagy fűtő funkcióban üzemel az egész épületben. A négycsöves típus alakalmas arra, hogy az épület egyik helységében fűtő, a másikban hűtő üzemmódban működjön.